„Ej, de dum-dum zene szól ma már, szól ma már a réteken,
Nem pacsirta, sárgarigó, mint régen,
Ej, sárgarigó énekének, énekének nincs párja,
A jó ember, ej, de szíve vigasztalása.
Ej, de dum-dum zene, milyen nagy, ej, de nagy a te hatalmad,
Te melletted erdő-mező nem alhat,
Ej, pedig jó az Isten, megmutatja, megmutatja, hogy mi a szép,
Hallgasd meg az erdő-mező énekét…
Ámen”
(Dresch Mihály)
Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik.
„Az igazi kihívást az jelentette, hogy hogyan tudunk egy klasszikus, veretes művet megszólaltatni a kortárs színház nyelvén.” (Horváth Csaba)
Osztályvezető tanárok: Lukáts Andor, Horváth Csaba
